/www.kastely.specia.hu

A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat.

Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette. A kastély a bővítések után 1883-1887-ben nyerte el mai formáját és nagyságát. Ezzel Magyarország harmadik legnagyobb kastélya lett.

Az állami tulajdonba került épület teljes külső és belső helyreállítását követően 1976-tól önállósult falai között a Helikon Kastélymúzeum.
A kastélynak nem csak az egyik legszebb terme, hanem legnagyobb értéke is a Helikon Könyvtár, az egyetlen eredeti formában fennmaradt főúri magánkönyvtár Magyarországon.

Az 1760-as években alapított könyvtár jelenlegi könyv- és folyóirat-állományának nagysága meghaladja a kilencvenezret. Ezek között sok értékes, régi munka is megtalálható, több olyan, amelyből szerte a világon csak egy-egy példányt tartanak számon. Gróf Festetics György 1799-1801 között építtette azt az impozáns bútorzatú, kimondottan a könyvtár céljait szolgáló termet, amelynek mintájául többek között a weimari udvari könyvtár szolgált, és amely máig eredeti formájában tekinthető meg.

A könyvtárhoz kapcsolódóan a kastély volt lakosztályaiban nyert elhelyezést a Kastélymúzeum XVIII - XIX. századi főúri életformát bemutató enteriőr-kiállítása, amelynek bútorai, berendezési tárgyai, a falakat díszítő festmények, dísztárgyak egy része a Festetics-család tulajdonában volt. Ezt egészítik ki azok a más közgyűjteményekből származó, illetve a környéken begyűjtött műtárgyak, amelyek az adott korok különböző stílusirányzatainak jellemző jegyeit is felmutatva, híven illusztrálják főuraink életmódját az elmúlt századokban.

A Kastélymúzeumban ezenkívül megtekinthető az a Magyar Nemzeti Múzeum gazdag anyagából összeállított fegyvertörténeti kiállítás, amely közel ezer év hadi- és vadászfegyvereiből válogat, nemzeti történelmünk jeles időszakaiból, Közép-Európa és különösen az Osztrák-Magyar-monarchia népeinek hagyatékából. 

 A kastély parkjába - amelynek eredetije 1887-ben készült el Henry Ernest Milnert tervei alapján - díszes főkapun juthatunk be.  A parkot tíz hektáros franciakert övezi, amely angolparkban folytatódik. Évente 70 ezer egynyári virágot ültetnek ki a kertészek a nyírott pázsitba illesztett ágyásokba. Az előkertet vadgesztenye fák, török mogyoró, orgonák, fekete fenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti.

 A parkot a Festetics család céltudatosan szépítette, gazdagította növényritkaságokkal is. Több mint 50 fafaj és bokorfaj hűvöse alatt lehet sétálni vagy a padokon megpihenni. Közben eljutunk egy tavacskához, kis vízeséssel kombinált sziklakerthez, valamint a híres oroszlános kúthoz, amelyből nyáron friss, iható víz csorog. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk.
A kerti átalakítások méreteire jellemző, hogy a területen 50 épületet kellett felrobbantani, hogy rekonstruálni lehessen az eredeti kastélyparkot. Felújított állapotában látható a pálmaház és az üvegházak is, amelyeket egykor az Eiffel iroda tervezett. 

Az ezeket körülvevő 2,5 hektáros területen pedig a Balaton-vidék botanikus kertje tekinthető meg. A park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken klasszikus színházi előadásokat élvezhet az ide látogató.