A fogadóval szemben álló természetvédelmi tábla már jelzi, hogy a szembenálló terület a Balaton Felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik.

  A csodálatos és egyedülálló Kis-Balaton méltón lett a Natura 2000 területek része, melyeket az Európai Unió természetvédelmi és jogharmonizációs normáknak megfelelően Magyarországnak is ki kellett jelölnie a csatlakozás kapcsán. Így ezen terület közösségileg jelentős különleges madárvédelmi és természetvédelmi terület is lett egyben.

   A vegetáció végeláthatatlan homogén nádas, melyet csak foltokban szakítanak meg a rekettyefüzek. A terület nyugati részét puhafás galériaerdők kísérik, jellegzetes fűz-,nyár és égerfákkal. Ezekben a galériaerdőkben található az ország egyik legnagyobb kárókatona telepe. Egy-egy fán több tucat madár is fészket rakhat egyéb gémfélékkel (kis kócsag, bakcsó) közösen alkotott telepben.

  A berkek sűrűjében, ahol áthatolhatatlan gyékényes-nádasos növényzetben fészkel a többi gémféle. A terület madárvilága rendkívül gazdag, Magyarország egyik legnagyobb gémtelepe található a kis-balatoni nádrengetegben. A 250 páras nagy kócsag állomány országos szinten is jelentős, emellett vörösgémek (30 pár), bölömbikák ( 20 pár), törpe és üstökösgémek(40-20 pár) osztják meg a nádrengeteget egymás között.

  A terület nyugati szélén kezdődik a Zalai-dombság háborítatlan erdeje, amely a fokozottan védett fekete gólyának és a rétisasnak ad otthont, mindkét madár a Kis-Balatonra jár táplálékért.

  A Kis-Balatoni Rezervátum másik nagy egysége a mesterségesen kialakított I. és II. tározó, amely nyílt víztükre számos vízimadárnak nyújt pihenő-, fészkelő -és táplálkozó helyet. Vöcskök, úszórécék, nyári ludak költenek a partmenti nádasokban. Figyelemreméltó a világszerte veszélyeztetett cigányréce 50 páras állománya. Késő tavasszal a tározók eldugottabb, félreeső részein a fehér tündérrózsa és a sárga virágú vízitök virágkelyhei borítják be a víztükröt. A mocsaras élőhelyeken a mocsári nőszirom tündököl mindenfelé, színesebbé téve a táj arculatát.

  Meg kell említeni, hogy két olyan fokozottan védett madárfaj is fészkel a berekben, amely az országban csak a Hortobágy térségében találta meg életfeltételeit. A kis kormorán 15-20 páras kolóniája alakult ki, míg a batla (1-5 pár) alkalmi költőfaj nem miden évben jelenik meg, noha a múlt század 20as éveiben 1000 pár költött még az ősrengetegben.

  Madártani érdekesség, hogy pár éve kimutatták egy olyan madárfaj fészkelését, amely sehol máshol nem fészkel az országban, sőt megfigyelni is csak itt figyelték meg. Ez a faj a berki poszáta, amely az igen sűrű, indás, csalános, bozótos élőhelyeken fészkel. 3 revírről van tudomásuk a szakembereknek, de a hozzáférhetetlen élőhelyek és a madár rejtett életmódja miatt még további kutatások szükségesek, mert feltételezhetően sokkal több pár fészkelhet a Kis-Balatonon.

  Ezek a területek szigorú oltalom alatt állnak, melyek látogatása engedéllyel v. csak kísérővel lehetséges. Kivétel ez alól a Kányavári-sziget, amely gyalogszerrel szabadon látogatható. Innen két madármegfigyelő toronyból is szemlélhetjük a madarak csodálatos életét. Érdemes elmenni a Fenékpusztai Madárgyűrűző Táborba illetve, a Kis-Balatoni Bemutató Házba is.

  A Kis-Balatontól nyugatra helyezkedik el a Zalai-dombság vadregényes, érintetlen erdeje, ahol számos fokozottan védett növényfaj talált menedéket. A nyirkos, hűvös völgyekben szártalan kankalint, erdei cikláment; a száraz, szubmontán bükkösökben lónyelvű csodabogyót, farkasboroszlánt; míg a nyíltabb cserjésekkel tarkított erdőszéleken és pusztagyepekben szártalan bábakalácsot és számos orchidea (kosborféléket) fajt pillanthatunk meg. A madárfészek kosbor inkább az üde, árnyékos erdők mélyét, míg a kétlevelű sarkvirág és a pirosló nőszőfű a szárazabb, nyíltabb, napsütötte lankákat kedvelik. Ezenkívül még számos kosborfaj található a területen.

A tájegységről elnevezett zalai bükköny is sokfelé megtalálható.

  Bárándpuszta mögötti dombok gyertyános-tölgyes erdeje tavasszal ujjas és odvas keltikék, fehér ibolyák, bogláros szellőrózsák borítják, igazi virágos kertté varázsolva az erdőt.

  Ezeken a viszonylag háborítatlan erdőkben igen sok nagyvadat pillanthat meg az óvatos és figyelmes természetjáró ember. A magaslesek egyikébe kiülve, melyek kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy az alkonyati és hajnali órákban megfigyelhessük a gímszarvascsordák és vaddisznókondák életét, amint az erdőszéleken, vetéseken legelésznek,pihennek vagy csak keresztül szelik az alattunk lévő ösvényt, irtásrétet.